Frederic Blondeel csokoládéja, Brüsszel


Köztudott, hogy Brüsszel a csokoládéimádók paradicsoma. A fogyasztásának rendkívül komoly hagyománya és kultúrája van, ezt pedig tükrözi a csokoládéüzletek és műhelyek magas száma is. Aki csak látogatóként jár itt, nyilvánvalóan annak sem kerülik el a figyelmét, a turisták által leginkább látogatott részeken –a főtéren és környező utcáiban- is egymást érik a kis boltok. Persze, az egyes márkák között óriási különbségek lehetnek. Ott vannak ugye a nevesek, de kommerszebb kategóriába sorolhatóak (félreértés ne essék, ezek között is akad nagyon jó), aztán a befutott nagyok –a sort Pierre Marcolini vezeti, közvetlenül utána Wittamer, Neuhaus, Godiva és társai. Végül, de nem utolsósorban a legizgalmasabbak, a kisebb, családi csokoládéműhelyek és az innovatív, feltörekvő ifjak. Utóbbiak közül szeretném bemutatni aktuális kedvencemet, íme: a flamand Frederic Blondeel.

Apró, kávézóval egybekötött üzlete az egyik (gasztronómiai szempontból is) kedvenc brüsszeli negyedemben, a Place St. Catherine körül található. A mindössze néhány asztalból álló kávézóban gyakran fordultam meg eddig is –szeretem a családias hangulatát, kedves kiszolgálóit, eklektikus belterét (az indiai faragott kaputól a modern egyenlámpákig és a patinás kávédarálóig minden van itt), csokoládéját viszont valamilyen érthetetlen oknál fogva csak nemrégiben fedeztem fel. Érthetetlen, érthetetlen. Maga az ifjú mester is gyakran a helyszínen tartózkodik, nyitott, márványlapos alkotósarkában pár hete pl. azt figyelhettük meg, amint a kirakatba került Valentin-napi csokoládészíveket készítette teljes áhítatban.

A csokoládéja. Falatnyi pralinéi legnagyobb erénye két dologban rejlik: a frissességükben és a kifinomult, eredeti, különleges ízkombinációkban. Természetesen maga az alapcsokoládé is kiváló minőségű, de ez itt önmagában nem kuriózum. Ami különlegessé teszi, az egyrészt az, hogy mindig ép csak annyi mennyiség készül, amennyit eladnak, ezt szükség szerint pótolják –soha nem áll semmi hónapokig a pulton- ez pedig abszolút érződik mind az állagán mind az ízén. Másrészt az ízkombinációk. Specialitása a különböző fűszerekkel aromatizált pralinék – a vékony, fényes, roppanós csokoládéréteg, selymesen olvadó, tökéletes állagú, habkönnyű, fűszerrel átitatott krémet rejt (a tejszínnel kikevert csokoládéhoz- vagyis a ganache-hoz, a tejszínbe teszi a friss fűszereket, így azok finoman átjárják.) Az ízek között találhatóak vadak, amelyek meghökkentően zseniálisak, klasszikusak, amelyeket tökéletesen kivitelez, és olyanok is, amelyek kevésbé sikerültek (vagy legalábbis nekem nem tartoznak a kedvenceim közé). Zsenialitása a technikai precizitásában rejlik, és abban az érzékében, amilyen arányban és párosításban vegyíti a csokoládét a fűszerekkel. Régebben sokszor gondoltam, hogy pl. a csokoládé-zöldfűszer kombináció felesleges felvágás, amely sokkal inkább maga az extravaganciája miatt népszerű, mint a tényleges íz miatt (és kóstoltam nagyon sok közönséges verziót), de már meg vagyok győzve, hogy csak a megfelelő készítőt kell megtalálni. Úgy tűnik, sikerült.

Ajánlom a következő pralinéit (személyes kedvenceim, a sorrend rangsor is. Csak keserű csokoládé, a tejcsokoládéját túl édesnek találom):

Babérlevél (ez valami kiemelkedően, hihetetlenül jó)
Vanília
Menta
Kapor
Feketeribizli-kardamom (éloise fantázianéven)
Szegfűszeg
Málna
Citronelle (csokoládéba mártott kandírozott citromhéj)

http://www.frederic-blondeel.be/
Quai au Briques 24 B
1000 Bruxelles
(Place St. Catherine)

A 125g-os doboz(kb. 12 szem) 8.50, a 250g-os 14.50 Eur. Kávé, forró csoki (választhatóan 70, vagy 85%-os csokoládéból), 3 Eur. 4 szem praliné a kávézóban fogyasztva 2.80 Eur.

Az üzletben kaphatóak továbbá különleges házi dzsemmek, csomagolt csokoládék, néhány házi sütemény és nyáron a város legjobb, helyben készült fagyija.

(Visited 118 times, 1 visits today)
Print Friendly, PDF & Email

11 hozzászólás

  1. Apu régen sokat járt Brüsszelbe, mindig hozott apró figyelmességeket az apát nélkülözőknek, és hát mi mást, mint csokit, sok csokit, és még egy kis csokit, csokival. 🙂 Én most nagyon irigykedek.

  2. Hetvegen Brusszelben voltam ket ismerosommel es elmentunk erre a helyre. Egy-egy forro csokit ittunk, ami szuper volt (vanilia-anizs-fahej izesitessel). Csak annyira tele lettunk tole, hogy utana mar nem volt energiank a csokik kozul valogatni. Ugyhogy a tanulsag: eloszor bevasarolni csokibol es utana forrocsokizni. 🙂

  3. nem tudom, h. régen is így volt-e, de talán pár házzal arrébb (a metrólejárónál), ugyanúgy a Quai de Brique-en van egy másik hely is, ahol F. B. fagyikat lehet enni. a spekuloos-os nagyon finom, kérésre a tölcsér száját és alját olvasztott csokiba mártják… elég menő!

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük