Töltött, sült lilahagyma, fetakrémmel

Hát nem zseniális látvány, amikor az ember levág egy szeletet egy friss lilahagymából, és felbukkan a fényes, leves, ropogós, csípős-édes, karakteres illatú belseje? Azon túl, hogy az egyik legdekoratívabb zöldség, szerencsére kiváló ízű is. Mivel a nagy lelkesedésem odáig fajult, hogy kicsit túlvásároltam magam belőle, mostanában elég sok fogásba került. Az is kiderült, hogy mint minden zöldségből, ebből is természetesen számos fajta létezik, a hazaiak között pl. olyanokat találtam, mint „tétényi rubin”, „szentesi lila”, „braunschweigi lila”, stb. A külföldieknél meg olyan szép nevűeket, mint pl. „Red Baron”. Az olaszoknak még egy saját (majdnem) eredetvédettjük is van, a dél-olasz Tropea helyiségből származó “Cipolla Rossa di Tropea Calabria“. Szívesen végigkóstolnám mindet.

Az alábbi receptet ismét ismét Paul Gayler vegetáriánus könyve ihlette, a látványán túl azonban gyakorlatilag mindent megváltoztattam. A sült hagyma önmagában is elég gazdag, ha tejszínes mártás kerül mellé, még inkább, és az ő változata kicsit sok volt, ezt egyszerűsítettem, és könnyítettem valamelyest (nála a fetakrém tejszínből+ besamelből, a töltelék pedig kenyérmorzsából, diófélékből, paradicsomból stb. áll). A lilahagyma a főzés során elveszíti az erőteljes színét, ezért a külső héját rajtahagytam, és csak a sütés utolsó fázisában távolítottam el.

Töltött, sült lilahagyma, fetakrémmel

Hozzávalók (4 adag)

4 közepes méretű lilahagyma
4dkg bulgur (vagy kuszkusz)
egy-egy ág friss rozmaring és kakukkfű (vagy csipet szárított)
csipet szárított oregánó
1dl tejszín
1dl tej
1 egész tojás
1 tojássárga
5dkg feta
csipet frissen reszelt szerecsendió
olívaolaj, só, bors

A sütőt előmelegítem 200C-ra. A lilahagymák tetejéről levágok egy szeletet (a kalapot), aljáról is egy vékony szeletet, csak annyira, hogy stabilan megálljon. Alufóliával bélelt tepsire állítom, kevés –fél pohárnyi- vizet öntök alá, tetejét meglocsolom olívaolajjal, enyhén sózom, borsozom. Letakarom fóliával, és 1 óra alatt puhára sütöm (a kalapokat is mellé teszem). Közben (15 perccel a sütés vége előtt) elkészítem a tölteléket: a bulgurt (vagy kuszkuszt) leöntöm 1dl forró vízzel, lefedve 15 percig állni hagyom. A krémhez forráspontig melegítem a tejet és a tejszínt. Közben simára keverem a tojást és a tojás sárgáját. Lassan hozzáöntöm a meleg tejszínt, keverem, majd visszaöntöm a lábasba. Sózom, borsozom, belemorzsolom a fetát. Néhány perc alatt sűrű, krémesre főzöm. Friss szerecsendiót reszelek bele. A megpuhult hagymák közepét kanállal kieemelem, külső héjukat eltávolítom. A sült hagyma belsejét felaprítom, és összekeverem a megpuhult bulgurral. Hozzáadom a zöldfűszereket, olívaolajat, sót, borsot. A hagymákba töltöm. Négy lapos hőálló tálka közepére (vagy egy nagyba) állítom a töltött hagymákat, köré öntöm a fetakrémet. 10-15 percre visszateszem a sütőbe, végül néhány másodpercig grillfokozatra rakom, hogy a teteje megpiruljon. Zöldsalátát kínálok hozzá.

 

(Visited 60 times, 1 visits today)
Print Friendly

7 hozzászólás

  1. nagyon tetszik a recept! én a hétvégén lilát a lilával – párolt vöröskáposztához használtam, de remek ötlet főszereplőnek használni!

  2. Az utóbbi félévben csak olyan lilahagymát sikerül vennem, ami csípősebb a vöröshagymától, és a régi lilahagymákra csak a színe emlékeztet. Megőrülök tőlük!Ez melyik fajta lehet? Mert be kéne tiltani. ez a gyon jó recepted se sikerülne belőle, biztos vagyok benne.

  3. Valószínűleg könnyű helyzetben vagyok Hozzátok képest. M.o-n is van jó minőségű (eredettvédett??? ez nem biztos ) lilahagyma. Ezt hívják “Sáska hagymának” . Az elnevezés eredete: Nagykanizsa “mezővárosi” része Kiskanizsa. Az itt élő őstermelőket nevezik Sáskáknak. Leghíresebb termékük a lilahagyma, ami nem csípős, hanem édeskés. A bőre mélylila és fényes. Szarintem csak a marketingje gyengébb az olasznál:)A recept különben kitűnő! Én nemrég a felfújthoz használtam a kusz-kuszt ( vajjal ) a lisztes besamel helyett. Nagyon jó!

  4. érdekes, hogy az erdélyi lilahgymát nem említi senki, pedig az aztán fogalom. harapni lehet, mint az almát 🙂 én mindig hozatok valakivel.. egy baja van, hűtőben kell tárolni, mert elég hamar elkezd puhulni, rothadni..

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.