Pisztáciafagylalt házilag

Ki mondta, hogy februárban ne lehetne fagyit enni? A jó meleg, fűtött lakásban miért ne? Amikor többnapos vendégeim vannak, akkor szeretek minél több dolgot előre megcsinálni, hogy aztán csak hangulattól és helyzettől függően lehessen előkapni, amihez kedvünk támad. És a fagyira még soha nem érkezett (télen sem) ellenszavazat. Igaz, hogy fagylaltból speciel tényleg rengeteg nagyon finom és jó minőségű bolti van, de azért egy –mondjuk házi vaníliafagyi, na azért az olyan. Tavaly nyáron szereztem be a fagyigépemet, egy közepes árszintű Kenwood gépet. Majdnem naggyon bebuktam, ugyanis rendes női vásárlóként megvettem a legszebben kinéző gépet. Majd amikor kibontottam és elolvastam a használati utasítást, majd elájultam. Ugyanis az volt az első sor, hogy használat előtt 24 órára tegyük be a gépet a mélyhűtőbe…1. a mélyhűtőm nem valami méretes, egy hajszálon múlott, hogy végül is komoly átstrukturálást követően valahogy be tudtam tuszakolni, 2. fel kell szabadítani annyi helyet, hogy folyamatosan ott lehessen tárolni. A viszontagságos kezdet hamar elfelejtődött, miután először vettem használatba. Azóta rengeteget használom és az egyik kedvenc háztartási felszerelésem. Ez a pisztáciafagyi Tessa Kiros: Falling Cloudberries c. remekművéből van, amiről már korábban lelkesedtem. Ő pont ahhoz a sült birsalmához ajánlja, aminek kapcsán írtam a könyvéről. Ahhoz is zseniális lehet, nálam külön volt desszertnek.

A natúr, hámozott pisztácia amennyire isteni és gyönyörű, annyira borsos áron kapható. Én egy kedves barátnőmtől kaptam egy dobozzal direkt Szicíliából, úgyhogy sokáig tartogattam, hogy megfelelő helyre kerüljön. Végül a fagyi mellett döntöttem. Kicsivel ki kellett pótolni a mennyiséghez, úgyhogy vettem egy zacskó sótlan hámozatlant és bevállaltam a pucolását. Na, ezt a műveletet viszont csak igen erős idegzetű, hosszadalmas szöszmötölést jól bíró versenyzőknek ajánlom…huh, azt hittem, hogy olyan egyszerűen megy, mint mondjuk a mandulánál, de neeem…lobogó vízbe kell dobni és utána lejön a héja. Ja, elvileg. A gyakorlatban kapirgászás a javából. És jelentős számú szalonképtelen szó fennhangon történő emlegetése..

A fagyi isteni volt, két megjegyzésem van a recepthez: 1. első kóstolásra nem voltam annyira lelkes, kellett egy-két nap, mire összeértek az ízek. 2. Elképedve konstatáltam, hogy a bolti pisztáciafagylaltban milyen komoly mennyiségű zöld színezőanyag (és mesterséges aroma) lehet, ugyanis a fagyi, annak ellenére, hogy gyönyörű harsogó zöld, jó minőségű pisztáciából készült, nem zöld. Van benne némi halvány árnyalat, de inkább bézs. ( Valószínűleg működik a recept más magokkal –mogyoróval, vagy dióval is)

Recept:

Hozzávalók (kb. 7,5dl-hez – egy 1l-es fagyisdobozba kényelmesen befér)

10dkg natúr, hámozott pisztácia (ez 20dkg hámozatlan)
2,5 dl tej
4dl tejszín
1 ek brandy (vagy rum)
4 tojássárgája
12dkg cukor
( én tettem bele 1 ek vaníliakivonatot)

Amennyiben héjas pisztáciával dolgozom, először megpucolom: a magokat egy percre lobogó vízbe dobom, megszárítom és megszabadítom a héjától. A magokat aprítógépben finomra darálom. Egy lábasba teszem a tejet, tejszínt, brandyt és a darált pisztáciát. Forráspontig melegítem. Ekkor leveszem a tűzről és kézimixerrel pürésítem (darabos lesz) A tojássárgákat fehéredésig keverem a cukorral és lassan ráöntöm a tejszínes pisztáciás keveréket. Visszaöntöm az egészet a lábasba és alacsony hőfokon folyamatos keverés mellett sűrűre főzöm. Teljesen kihűtöm a masszát (én előző este csináltam meg). A fagyigépbe öntöm és hagyom dolgozni (az én gépemben 30 perc alatt készült el). Mélyhűtőben tárolom. Tálalás előtt min. 15-20 perccel hamarabb kiveszem a mélyhűtőből, hogy krémesre olvadjon.

Fagyigép nélkül elég macerás. Ez esetben a masszát a mélyhűtőbe kell tenni, majd két, három alkalommal 1-2 óránként elektromos keverővel átkeverni.

Recept: Tessa Kiros, Falling Cloudberries, Pistachio Ice Cream, 140.o.

(Visited 29 times, 1 visits today)
Print Friendly

4 hozzászólás

  1. Érdekes, éppen a hétvégén voltam kénytelen én is fagyiba fojtani a megmaradt vaníliaszószt, nálam is olyan három másodperces gondolkodást igényelt a filozófiai kérdés: lehet-e télen, mert annak ellenére, hogy a nappalok egyre hosszabbodnak, hőmérsékletre és a kint dúló elemekre nézve nagyon is tél van, szóval, lehet-e télen fagyit csinálni. A válaszom hasonló volt, megcsináltam, vaníliás dióspuszedlis lett, mivel már régóta tartogattam egy elrontott dióspuszedli romjait efféle célokra. Egyelőre fagyigépem nincs, ez a postod komolyan elgondolkoztatott… Van olyan is, amit nem kell mélyhűtőbe tenni? Csak az tízszer annyiba kerül és százszor annyi helyet foglal? Tessa Kírosról is már annyi jót hallottam, meg kéne néznem magamnak azokat a potyogó mocsári hamvasszedreket. Zsófi, a mai postod elég sokba lesz nekem:) Eszter

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.